Munkánk célja, hogy a szervezetek belső munkatársaival szorosan együttműködve támogassuk őket abban, hogy elérjék szervezeti céljaikat, illetve hogy megtalálják az ideális megoldást a szervezet aktuális problémáira. Ehhez a következő területeken talál bennünk partnert egy megbízó:

Szervezeti helyzetfeltárás (diagnózis)

A szervezetfejlesztési folyamatok magától értetődő első lépése a helyzetfeltárás. Nehéz lenne bármilyen célt, irányt, akciót megfogalmazni a jelen megértése nélkül. Az aktuális helyzet ismerete elengedhetetlen a jövőbeli kívánt állapothoz vezető út meghatározásában, a változás irányának kijelölésében.
A diagnózis már önmagában erőteljes beavatkozás, hiszen amire irányul, az az érdeklődés középpontjába kerül a szervezetben: fontosabbá válik, jobban odafigyelnek rá, befolyásolja az érintettek viselkedését, gyakran előhívja a változtatás igényét.

Diagnózis készítésekor az alábbi technikákat és kombinációikat alkalmazzuk:

• Kérdőív felvétele
• Interjúkészítés
• Fókuszcsoport
• Megfigyelések, ellenőrző listák
• Dramatikus és más kreatív technikák
• Tranzakcióanalitikus (TA) diagnózis
• Development Center
  (egyéni, csoportos, szervezeti szintű készségek felmérésére)
• Nagycsoportos módszerek

Külső-belső elégedettségi felmérés

A diagnosztikus célok egyik gyakran választott fajtája az elégedettség felmérése. Mérhetjük a munkatársak elégedettségét (belső elégedettség-kutatás), illetve a szervezettel valamilyen viszonyban állók (pl. beszállítók, alvállalkozók, ügyfelek, partnerek, részvényesek, családtagok, földrajzi szomszédok, környezetvédők, stb.) elégedettségét a szervezet működésével (ún. stakeholder kutatás).

A felmérés során kvalitatív módszerek (egyéni és csoportos interjú technikák) segítségével, az ügyféllel közösen fejlesztjük ki a testre szabott kvantitatív mérőeszközt (kérdőív), amellyel statisztikailag hitelesített eloszlásokat és alátámasztható összefüggéseket mutathatunk ki. Megismerhetjük például a szervezetben tapasztalt legjobb és leggyengébb elégedettségi dimenziókat, ezek fontosságát, a mögöttük rejlő okokat, illetve a vélemények megoszlását például szervezeti egység vagy beosztás szerint.

A kvantitatív adatok ismeretében igény szerint fejlesztési, beavatkozási tervet készítünk, illetve további kutatási, elemzési módszerekkel az adatok mélyebb rétegeit, a válaszadók attitűdjei mögött húzódó magyarázatokat is feltárjuk.